hétfő, december 31, 2007

BUÉK be

Mindenkinek egy másik évet kívánok, nehogy megint azt csináljátok, mint idén, kivéve ha de.


Üdv:
mali

szerda, december 26, 2007

Szalonna cukor

Ezekben a dobozokban tartjuk a karácsonyfadíszeket. Legalább 30 éve.

A legfiatalabb doboz 1982-es és 81 Ft-ot kértek az akkori zselés csodáért
















A középső a hetvenes évek végéről van
















Ez meg szerintem közel 40 éves lehet és csak 31 Ft

















Mindegyik szaloncukorka, ma is ez a neve? Nem csak cukor? Becézgetik még?
A szaloncukor mélypontja szerintem a nyolcvanas években volt, amikor gyártották azokat a nagyon színes belsejű cukor-cukor ízű förtelmes izét. Mindig drukkoltam, hogy az enyém zselés legyen. És ugye van a szaloncukor alakú csomagolás, aminek szintén divatja volt még megboldogult iskolás korunkban. Mondjuk én idén nosztalgiáztam és megtettem ezt. De nem vittem tulzásba, tehát nem volt két rétegű és rojtos szélű :)

Talán lesz pár dísz is. Nagypapám dolgozott valami üveggyárban, ahol csinálták a díszeket, ezért nekünk 1000 éves, viszont nagyon egyedi karácsonyfadíszeink vannak.

kedd, december 25, 2007

vasárnap, december 23, 2007

Ég a gyertya

















Holnap végre karácsony van, úgyhogy mostmár legyetek jók. Kérjetek havat, mert nekem fehér karácsony kell ráadásul.
Most megyek panírozni.

szombat, december 22, 2007

Fiatal nyúl falafel

A címben szereplő ÉTEL tegnap fogalmazódott meg egy gazdagon díszített török étteremben, ahova Wine Not? koncert után tértünk be, és nem is tudom, egyszer csak arról beszéltünk, hogy fiatal nyúl falafel... A kiindulási pont az volt, hogy ha a falafel hús lenne, aztán legyen nyúl, mert az olyan falafeles, ráadásul fiatal nyuszika, mert az porhanyós. Ilyenek történnek négy forralt bor után.
A Wine Not? meg jó volt, bár szomorú vasárnap hangulatú volt az énekes, azért 27-én még vár ránk egy utolsó koncert az idei évben, ami biztos vidámabb lesz, hiszen mindenki fel lesz töltődve legfőképpen beiglivel.

péntek, december 21, 2007

Csillivilli

Kirakat a körúton.
Engem nem arra ösztönöz, hogy megvegyem, inkább beleugranék...

csütörtök, december 20, 2007

Trafó

A Trafóban bemehettünk a Michel Kelemenis koreografálta táncelőadás fotós próbájára.
Feladat: kevés fény, no vaku, gépet megtartani, izgalmas pillanatot elkapni.
Mikor elővettem a gépem a profi fotósok mellett, tudtam, hogy enyém az egyetlen zajos tücsök a teremben, kb. úgy éreztem, mintha vizipisztollyal akarnék csatába menni, de azért megpróbáltam.







szombat, december 15, 2007

Dizsi

Kedvenc forrásom (Andreotti) küldte el ezt a vidám kis jelenetet, amit muszáj megnéznetek.
Most konstatáltam, hogy már csak heti egy dolgot teszek ide, azért kitartás, lehet, hogy összeszedem magam!

Szóval a fickó fenomenálisan mozog, gondolom ezreket tanított meg diszkózni :)

szombat, december 08, 2007

ELL a könyvtárban

Hétvégére most az Electric Ladyland friss képeit kínálom nézegetésre, gondolom nem gond, hogy nem egy pszichedelikus zene van a vetítés alatt, hanem George gitárja sír inkább. A pirosas-sárgás színeket az Elte Könyvtár Pinceklubjának világítása és/vagy vakum fényerejének problémája okozza, de nekem tetszenek ezek a tűz színek. A helyszínen könyvtárosok helyett csaposok voltak és dugig volt "olvasókkal", csak kicsit messze helyezték a színpadot az asztaloktól, de közlöm a zenekarral, én hallottam kurjongatásokat azért :)

péntek, december 07, 2007

Golgota Gospel Kórus

Tegnap voltam a címben említett kórus koncertjén, és eléggé otthonülősegyforraltborralinkább hangulatban értem oda, viszont az első számnál ezt el is felejthettem, mert jó kis hangulatot csaptak 3 percen belül. A kórus legalább 150 főböl áll, a kíséret pedig egy 5 tagú zenekarból, akiket néha kiegészít zongorán a vezető Mark Zeeman, ezért kellemesen betöltenek bármilyen teret, jelen esetben a MOM művházat. A számok között néha elhangzik egy felvezető, ami általában nagyon viccesre sikeredik Zeeman úr félig angol-félig magyar mondatai és a laza fordítás (Madarász István érdeme) miatt. Nekem a sógornőm énekel a kórusban, de én már akkor is elmentem mindig a koncertekre, amikor még csak a bátyám zenélt a zenekarukban :), tehát elfogult lehetnék, de nem!
Ez amolyan karácsonyi koncert volt, de szerencsére nem az unásig ismert zenékkel, hanem egy nagyon változatos műsorral, amibe a zenekar jazz "dzsemmelése" is belefért, nem is beszélve a kitünő szólóénekesek megnyilvánulásairól.
A mostani hétvégére szerintem már nincs sok esély jegyet szerezni, de érdemes egyszer elmenni egy ilyen spirituális kikapcsolódásra, tényleg megéri.



ez a fél csapat lehet kb.

hétfő, december 03, 2007

Lovi

Most a lovira látogattunk el fotógyakorlás végett és nem egy könnyű terep, de még úgy sem voltam soha, most meg rögtön a lovak közé csaphattam - na úgy nem szó szerint, de közelebb mehettünk, mint egyébként. Konkrétan a pálya szélére. Jött ismerkedni egy idős zsokébácsi is, aki a mai napig őrzi lova fényképét a tárcájában, ő jópofa volt, de nem volt az a nagy hangulat, mint amire számítottam - nagyon kevesen voltak. Viszont gyakorlásnak jó helyszín, mert nehéz jó képet csinálni. Tudjátok, mozognak a lovak...

kedd, november 27, 2007

Két egér kalandjai

Ha valaki igazán szép és hasznos ajándékkal lepné meg gyermekét, unokaöccsét, kishúgát, uncsitesójának kisfiát, akkor itt a remek alkalom, hogy beszerezzen egy könyvet, amiben két egér járja a múzeumot, és a jelen kötetben olyan művészeti alkotásokról beszélgetnek, amiben/amin állatábrázolás látható. Festmények, szobrok mellett sétálgatva mutatják be a gyerekeknek a műveket, nagyon élvezetes módon. Elvileg a 8-12 éves korosztálynak célozták, de saját magamból kiindulva mondom, hogy le fogja kötni a felnőttek figyelmét is. Nagyon-nagy pozitívuma a kiadványnak, hogy csak Magyarországon megtalálható alkotásokat vonultat fel, ezért szépen meg lehet keresni őket a hazai múzeumokban, ráadásul nem a legismertebb képekkel-szobrokkal foglalkozik, ezért, ha fogékony a művészetekre a kis delikvens, akkor ebből a könyvből "plusztudást" szerezhet.



















Egyébként három aranyos művészettörténész lány írta, köztük a barátnőm, úgyhogy ezért is meg kell vennie mindenkinek :)
Szerintem minőségéhez mérten nem drága (2300 Ft, de netes rendelésnél már láttam 1800 Ft-ért is), mert egy szép kivitelű, igazán ajándéknak való könyv.
Várjuk a többi részt is!
Tehát:
Két egér kalandjai
ÁLLATOK A MÚZEUMBAN

csütörtök, november 22, 2007

Szociodivat

Nagyon elhavazódtam, ezért most ritkán töltögetek fel dolgokat sajna...
Ez egy olyan fotó, ami akkor lenne ütősebb, ha a Gucci vagy a Louis Vuitton előtt feküdne a bácsi, de már így is elég szomorú. Én még otthon is fázok a fűtött lakásban. Nem tudom, hogy lehet így életben maradni. Na, legközelebb valami vidámabb jön.

szombat, november 17, 2007

Happy



Egy kis hétvégére való cukiság. Azok főleg nézzék meg, akiknek borongós novemberi hangulatuk van!

csütörtök, november 15, 2007

Supersonic - even before



Megérkezett az új Supersonic klip, tessék rákattani. Úgy gondolom az even before most a legnépszerűbb nótája a zenekarnak, nem véletlen, hogy ehhez csináltak mozgóképet. Az biztos, hogy nem ez a legsikerültebb klipjük, de tulajdonképpen ha megnézzük, hogy három dologból (zenekar, valami táncos jelenet, kaleidoszkóp effekt) áll az egész, akkor nem rossz az eredmény, sőt. A stílusból kiindulva ugyanaz az emberke alkothatta, mint az előzőeket és ő már a többinél is jól gazdálkodott a kevés alapanyagból. Szerintem a hangulata megvan, kicsit olyan indiai hatású nekem az egész, és pluszpont az énekesnek, mert mozog :) hozzáteszem, nem szokott. Egyébként meg Supersonic elfogult vagyok, ráadásul nekem bejön ez a látásmód, mintha egy lencsén keresztül kukkantanánk be, ezért az én szubjektív objektívemen keresztül jól átjön a dolog. Még ennél is jobban tetszene, ha nem láttam volna az ego-t, ami nálam a kedvenc, de akkor is gratula és várjuk a többit!
Ha tetszik a zene, katt a kedvencek közé és holnap koncert a Fészekben, új vagány basszusgitáros lánnyal és minden bizonnyal kapsz egy EP-t is! Tádám ez itt a reklám volt, reklamációt nem fogadok el a pénztártól való távozás után.

kedd, november 13, 2007

Stúdió

Tegnap stúdiófotózáson voltunk, nagggyon-nagggyon érdekes volt. Láttunk műszaki fényképezőgépet, amivel úgy lehet épületet fényképezni, hogy párhuzamosak legyenek a falai, de a legjobb az volt, amikor kipróbáltuk hogyan lehet modellt fotózni.






















Megközelítőleg így nézett ki a dolog, mint a fenti képen, csak mi a fotóst fotóztuk, de megengedtük neki, hogy üljön, mert kb. másfél óra elröppent mialatt beállítottuk a fényeket. Végre láttam élőben direkt fénymérőt, amit mindig odatartanak a modell arcához, és csomó mindent tanultunk. Elég nehéz, de szerintem akinek van pár év tapasztalata, az már ránézésre belövi a fényeket hamar. Van olyan világítás, hogy hajfény :) ez elég jól hangzik nem? Főleg a hosszúhajú modelleknél működik, de szép surlófényt ad egy rövid hajnak is, vagy amit ér.
Szóval jó volt. Olyan "mi van a színfalak mögött" érzés volt, klassz bepillantani egy ilyen helyre.

hétfő, november 12, 2007

Papa was a rolling stone

Film készül a Rolling Stones-ról, úgy látszik ez már nem olyan, mint az élőkről szobrot soha. Hát kíváncsian várjuk, ha a film nem is, de a zene jó lesz benne, arra mérget vehetünk, ahogy Peti barátunk szokta mondani, aki ezután rögtön elfelejti amit ígért.
A szereplőkről semmi nem derült még ki (számomra), kivéve a Jagger-t alakító színészről, aki nem lesz más, mint Jagger. James Jagger. Az alábbiakban láthatjuk, hogy az alakítás hiteles lesz, semmi munkájuk nem lesz a sminkeseknek.

Mivel a Stones apukáknak legalább 20 gyerekük van különböző anyukáktól, ezért valószínű a casting-osok még körülnéznek az öregurak házatáján...

csütörtök, november 08, 2007

Tévémaci

Ilyenkor munka közben azzal kapcsolom ki magam (azon kívül, hogy ezt írom), hogy megnézem mi lesz este a tv-ben, amikor végre lepunnyadhatok egy finom teával.
Estig nem jutottam el, de öt körül lesz a film+-on a Változások kora (Restoration), ami régen az egyik kedvenc filmem volt, és nem nagyon megy tévében, úh. ez jó alkalom a megnézésre, ha valaki nem ismeri.
A film II. Károly idejében játszódik (a király Sam Neil) és egy orvos életét kíséri éveken keresztül, akivel jó-rossz egyaránt történik és jelleme természetesen fejlődik ezalatt. Az orvost Robert Downey az ifjabbik játsza, legjobb barátját pedig Remus Lupin :), de ott lesz még Meg Ryan, Gandalf bácsi meg Hugh Grant, akinek kitűnően áll a pojáca festő figurája.
Nagyon jó a zenéje is, meg a sztori is, és a jó fajta kosztümös filmek közé tartozik, márcsak azért is, mert a történet szerves része a giccstől csöpögő királyi udvar és ennek ellentéte a kvéker életmód, úh. a tollas-harisnyás-aranygombos ruhák és a fekete egyszerű öltözet ebben az esetben nem okoznak fájdalmat.
Kicsit hosszú és a vége hálivúdos és nem írt filmtörténelmet, de az átlag kereskedelmi csatornás filmeknél azért sokkal jobb.















És egyébként is: "a pestis mindenkit felráz Merivel"

hétfő, november 05, 2007

szombat, november 03, 2007

Őszi b i c i k l i s körkép

Erre a hétre ismét kaptunk feladatot (kettőt is, mert a "tanítóbácsik" szerint nem fotózunk eleget), bicikliseket kell lencsevégre kapni, a másik téma pedig az önarckép.
Huh. Már megint nem könnyű, de legalább könnyebb behatárolni, mint a lendületet meg az időt.
Szerencsére az időjárás kedvezett nekem, hétágra süt a nap, úgyhogy kimentem a rakpartra és lefotóztam minden kétkeréken közlekedő egyént.













































































Önarcképet már annyit csináltam, hogy egyenlőre nincs ihletem, remélem hétfőig megjön. Illetve ihletem van, de találni egy hátteret, meg ilyenek... ehhez most nincs türelmem.

kedd, október 30, 2007

hétfő, október 29, 2007

vasárnap, október 28, 2007

szombat, október 27, 2007

Mit vegyek fel? - leggings

A leggings számomra a legfurcsább ruhadarab, ami mellett nem tudok szó nélkül elmenni. Láttam pár lányt, akik nagyon eltalálták, hogy hogyan viseljék, de a legtöbb esetben mégis csak az van bennem, hogy fúj ez egy cicanadrág, ami nekem mindig is cikis ruhadarab volt.
Leginkább úgy tudnám magamon elképzelni, amikor nem is látszana, hogy nincs lábfeje (tehát pl. csizmával, de akkor már inkább harisnya ugye). Nyáron rosszul voltam, mikor láttam ezeket a darabokat 40 fokban a szoknya alá, nem döglöttek bele? A legijesztőbb mégis a fehér leggings farmer sorttal, fehér hosszúujjú pólóval volt, amit láttam. Az tényleg igazán borzasztó volt. Azért nem értem ezt a dolgot, mert ha hideg ellen kell, akkor miért nincs lábfeje, ha meg meleg van, akkor meg ki húz harisnyát? Tudom én, hogy divat, dehát...
Most vannak ezek a divatfigyelők, akik lefotózzák az embereket az utcán, utána blogjukra feltéve lehet véleményezni az egyed stílusát, ezeken is láttam egy-két példát a leggings viselésre és nem vagyok meggyőzve. Ráadásul ezt is valaki kitalálta, és boldog-boldogtalan hordja még akkor is, ha erre nem alkalmas a lába.
Nekem nem alkalmas, és ezért csak sínadrág alá hordom, pedig néha megállok a harisnyabolt kirakata előtt és elmélázok, hogy de mégis milyen lenne, ha kipróbálnám? Persze mostmár azért sem, mert ezzel akarok kitűnni a tömegből :) A lány, aki nem hord leggingset!

péntek, október 26, 2007

Ujika halott

A profilomban is le van írva, hogy ugyanazt a kispárnát használom mióta élek. Hát ez megváltozik mostantól.
Tegnapelőtt ugyanis meghalt a kispárnám - Ujika pujika. Ez volt a neve és ki kellett dobnom, mert hatalmas lukak tátongtak rajta, toll már nem volt benne, csak a tollszárak és már nagyon potyogtak belőle. Szóval megváltam tőle és nem is alszom jól azóta, de majd csak hozzászokom valami újhoz. Ez a párna több, mint 60 éves volt, mert anyukám kapta eredetileg kiskorában.
















Hát szomorú vagyok. Most megkaptam apukám kispárnáját, amiben szintén toll van, de ez szerintem csak olyan 10-15 éves lehet, még nagyon sokat kell nyúznom, hogy jó legyen.

csütörtök, október 25, 2007

Mit vegyek fel? - cipő

Már rég tervezem, hogy foglalkozom itt picit az öltözködéssel, mert mostanság vannak érdekes dolgok.
Kezdjük ott, hogy én elsődlegesen a kényelmes ruhákat-cipőket kedvelem, és nagyon nagy kínnak érzem, ha olyan dologban kell lennem, amiben nem érzem jól magam.
A legmagasabb sarkú cipőm pl. 4.5 cm-es sarokkal bír, egy ír néptáncos karaktercipő, ami rendkívül kényelmes bőr lábbeli, viszont nem utcai viselet. Ráadásul mostanában kevés alkalmam van hordani. Ezen kívül van egy öröklött csizmám szintén 4.5 cm-es sarokkal, szintén nagyon kényelmes, csak szegényke már öregecske.







Az öreg csizim. Szegényke.













Hát ennél magasabb sarkot meg sem kockáztatok. Egyszerűen nem is tetszenek a tűsarkú topánok. Lehet, hogy semmi nőies nem tetszik? Az sem jó, hogy most a talp nélküli balerinák mennek, ami tetszik, meg hordom is, de nagyon fáj tőle a lábam egy nap után. A hegyesorrú cipőből kb. egy méter hosszú menne rá a lábamra, mert széles a lábfejem, ez is kilőve. Aminek pont jó, kellemes 3-4 centis sarka van, azok vagy nyanyacipők, vagy százmillió pengőbe kerülnek, vagy nem találom meg őket. Hát elég nehéz. És minden boltban ugyanaz (a középkategóriáról beszélek). Cipőbolt tippet kérek.

Ami most divat de nem tudok kibékülni velük:















Ez tipikusan olyan, amivel nem tudok mit kezdeni. Promodos darab, félmagasszárú, magassarkú, olyan izé. Biztos egy csomó mindenkin jól áll... én meg sem nézem. A másik a rongyolódós szárú csizma, amiből már láttam nagyon vagány variációt, de mikor lakkból van pl. brrr.
Szóval biztosan én vagyok problémás, de ezek a mai kreációk... főleg, amikor visszajön a nyolcvanas évek... hát fúj.


















Na ez igen. Ez is a Promodból van. Ezt elfogadnám.

hétfő, október 22, 2007

Fotójuice

Szülinapra csak becsúszott egy fotós ajándék (ez a könyv) és ez most jókor jött, mert sok fotót kell néznem, hogy fejlesszem a kompozíciós készségemet. Bár szerintem ez a legkisebb bajom, a technikai részt kell gyakorolni még sokat.
A fotósuliban erre a hétre a "Lendületben" cím van feladva, erre kell komponálnom és kezdek kétségbe esni.
Múlt héten szembesültem azzal a ténnyel, hogy fotózni nehéz. Mindent figyelnek és észre is vesznek a képeken az értő szemek. Még azt is nézik, hogy egy épületen a háttérben hogyan dőlnek mondjuk az ablakok, pedig csak egy alakot akartál lekapni. Ráadásul két tanárunknak - úgy vettem észre - teljesen más dolgok tetszenek, (és akkor még ott van az emberek tömege, akiknek meg akarnád mutatni a fotókat) ezért soha nem lehet kitalálni, hogy mire mit mondanak. Van aki a steril képeket szereti, van aki a realista valóságot, és még ott vagyok én is, aki készíti a képet, és nekem is valami harmadik tetszik.
Szóval lendületben kell lennem, ki is gondoltam már témát, de annyira nehéz megvalósítani.
Ha valakinek van ötlete fotókiállításra, szívesen várom az ötleteket. Főleg ha még el is kísér, mert nem szeretek kiállítást nézni egyedül. A kiállítást meg kell vitatni, az nem egyszemélyes program.
A könyvet meg ezúton is köszi. És külön köszönöm a beírásokat, főleg Dan tett ki magáért, aki egy megható nanovellát szerkesztett bele.
















Ez itt Dan és apró reprodukciójának a keze.

vasárnap, október 21, 2007

Ajándék

Nem a Piramistól, hanem egymásnak tesómmal.

Ez tesómtól:
Osztrák kedvencünk a Marillen baracklikőr,
színe aranybarnás, narancsos, barackos.
Felirat:
Drága Én (Itt csak Juice vagyok, most lebukok)
Ez nem baracklikőr, hanem petróleum, NE IDD MEG!










És rajzolt egy olyan hypós halálfejet is. Még nem mertem meginni.

Viszonzásul ezt kapta:
Olasz kedvencünk a Limoncino, színe sárga.
Felirat:
T. Labor!
Kérem lovunk egészségügyi állapotának ellenőrzését.













Szerintem még ez sem fogyott el :-)