vasárnap, március 16, 2008

Reggelitől reggeliig

Tegnap reggelizni voltunk Csőrnél (más néven Lacus - és akkor még mindig nem árultam el a nevét :) és bár magunkat ismerve gondoltuk, hogy ebédig is maradunk, de hogy estig?
A reggeli konkrétan szerintem eltartott vagy két órán keresztül, de eközben próbáltuk feleleveníteni 48 eseményeit, ami ismét előhozta bennem azt a néha nyomasztó érzést, hogy egy töri diplomával néha elő kellene vennem a régi könyveimet, mert már annyit sem tudok, mint 10 évesen. Persze ezen megint túl fogok lendülni, de azért remélem egyszer tényleg ráveszem magam. Isteni reggeli volt egyébként nemzeti trikolorba hangolva, plusz az ötperces tojás épp olyan lett, amilyennek szeretem. Csőrke elvitt minket sétálni, közben a fiúk fúrtak-faragtak, aztán elérkeztünk az ebéd nevű második reggelihez, ami csőben sült karfiol volt és ismét elégedetten álltunk fel az asztaltól. Egyébként rájöttünk, hogy így az idő előrehaladtával az összes összejövetelt próbáljuk a kaja köré szervezni (ezt már lehet, hogy említettem), de ez elégedettséggel tölt el minket, úgyhogy legközelebb palacsintasütés! Aztán volt második séta is, és mivel még ezután sem sikerült hazaindulni, harmadik reggeliként kaptunk fehércsokikakaót mmmm.
A napi három reggeli nagyon egészséges, vezessétek be ti is!
Persze séta közben fotóztam, és mivel betalált egy macskakaki, szerencsére sikerült néhány kép :)
















Csőr egész napi elfoglaltságai: mászás, repülés, séta (amiben az ő feladata az autóhangkiadás), telefon és laptopfelderítés, minden műanyag megkóstolása és aranyoskodás
























2 bögre tejeskávé egymás után - hú de jó dolog

















séta közben na ki maradt le mindig? :D

Ja, éééés nagyon köszönöm a borocskát, amit sajnálni fogok kinyitni, de erős leszek és megteszem valamikor!

vasárnap, március 09, 2008

Moha bácsi

Ilyen amikor önfeledten makrózgatok egy mohát...
A! ha megyünk fotózni minimum így fogsz látni, ha éppen nem hasalva :)
A képet egy Gergő készítette, akiről azt érdemes tudni, hogy magához tudja hivogatni az állatokat (cinegét, mókust, baglyot meg még ki tudja), biztos előző életében ő volt dr. Doolittle, persze az se semmi, amikor Dan este leállítja a motort és körénk gyűlnek az őzek :)))

















Ez pedig a végeredmény... régen nem is tudtam, hogy a moha ilyen szép dolog.

péntek, március 07, 2008

Szolgálati közlemény

Ma elaludtam az állkapcsom, ezért senki ne kérdezzen tőlem olyat, amire válaszolva "Á" hangot kell kiadnom.
köszi

hétfő, március 03, 2008

Hirschenkogel

Szóval, mint fent látható első két nap trópusi időjárás jellemezte hegyi paradicsomunkat, úgyhogy a második nap végére lesíeltük nullára a gyerekpályát. A végén már különböző növények bújtak elő a nemlétező hó alól, amit a csákányos felvonó útvonalában kerülgetni kellett a kavicsokkal együtt.
Aztán megérkezett az ávszázados vihar, ami miatt ki sem tudtuk tenni a lábunkat, viszont ez annyira nem keserített el, hiszen egész nap olvasás, úszkálás és hatalmas kajálás kötötte le szabadidőnk végtelennek tűnő óráit. Már arra készültünk, hogy "sajnos" ott fogunk ragadni, de ez persze nem következett be. Aztán eljött az utolsó nap, ekkor már lemondtam arról, hogy egyáltalán még síelni fogunk, de az éjjel hirtelenjében lehullott fél méter friss hó, mi meg megtámadtuk a misztikus kék pályát, amin sikerült sikítás nélkül lejönnöm, úh. elértem a kitűzött célt. Nehezen veselkedtem neki, de már örülök, mert most először éreztem úgy, hogy mostmár van esély arra, hogy végül megtanuljam ezt a sportot. Még mindig túlzott hóeke stílusban közlekedek, de ennek javítása már a következő idényre marad.
















ez a sípálya - itt még jó idő volt és így nézett ki hó nélkül úgymond

















a kilátásunk az ablakból - ez a viharos nap

















és amikor behavazódtunk
























Ez meg egy aranyos macsek volt a szálláson, akit nem tudtam lefotózni, de szerencsére egy kislány lerajzolta, és azt kell mondanom, hogy teljesen élethűen! Szegénynek volt egy autóbalesete, ezért csak egy szeme van és sántít, de tündéri volt, ahogy feltűnt itt-ott.

Hát ennyi

Ja, és Andreotti! Itt a frizurám! :)))
Így úgysem látod már, ez még a fodrász szárítása :)

vasárnap, március 02, 2008

Síeltem

Vissztértünk a (nemannyira)nagy sítúráról, és előzetesnek egy kép az első napról, amikor még 20 fok volt...