szerda, augusztus 18, 2010

Photo Poetica 10. oldal















„A transzlucens alak hátrafordult és keserűen távozott a plafonon keresztül. Mégsincs mentség. Dr. Szellen sápítozott és nyafogott még egy sort, aztán valahogy sikerült talpra állnia és felöltöznie. Vasárnapi kimenőruháját azonban újabb aranysárga köpettel hányta össze, ezért kénytelen volt ruhástul beállni a tus alá. Nyakánál okkersárga nejlonnyakkendő kandikált ki a fakózöld öltöny mintázatlan mellénye alól. Szintetikus orrfújó kendője bal fölső zsebében lapult, tudta még szükség lesz rá a mai nap. Ezért odatömött még egyet. Lakkcipőjéből kiöntötte a vizet és két eltévedt krakkói kiskacsát. Belenézett a tükörbe, de nem látta magát. A tükör üres volt. Dr. Szellennek ez azonban nem tűnhetett fel, mert még soha nem látta magát a tükörben. Neki nem volt tükörképe.”

Nincsenek megjegyzések: