szerda, augusztus 18, 2010

Photo Poetica 9. oldal















„Az epercikkelyek görgetése volt a legnehezebb feladat. Lényegében nem szabadott túlpörgetni az eperdarabkákat. Ha az eperdarabka felületének egy része kétszer érintkezett a porcukros mentával, akkor elôfordulhatott a levegő kedvezőtlen páratartalmánál, hogy lehámlott a púderszerű bevonat az epercikkelyről. Ehhez azonban Channak tornacipőben kellett volna lennie, s nem fekete ködvágóban, mint ami éppen a lábán volt. Dobbantott egy nagyot cipőjével, s a porcukros menta visszaugrott az eperre. Örökzöldes zöldcérnával öt-öt-öt eperdarabkát fűzött össze nyakékformában, hogy a jeges strawberry margarita hölgyivóit ezzel az apró figyelmességgel lephesse meg. Chan készített belőlük vagy ezeregynéhányat.
A főnök odalépett, és elismerően vágott rá Chan elgémberedett vállára. Férfias szokás, amitől Chan tehetetlenül gurult oldalra görgős ládáival. A főnök tudta, ma este sok pénzre fog szert tenni, s ha ez nem is örömmel, de izgatott jókedvvel töltötte el. A boldogság fellobbanó szikráinak pillanattöredékét mindig materialista javak felhalmozásával töltötte, így ezeket sportosan elpasszolta a szerencsétlen.”

Nincsenek megjegyzések: