hétfő, március 28, 2011

24-105 ml kávé

de belefér több is (mármint egy nap) :)))
de nem iszok ám annyit... jááááj

vasárnap, március 27, 2011

Mentőöv pudingból

Ma arra gondoltam, hogy mivel vasárnap van, dukál egy kis süti is az ebédhez. Csokiszelet banánnal, reszelt narancshéjjal, csokiöntettel. Lett volna. Lelkesen lereszeltem a narancshéjat, aztán mentem a többi hozzávalóért, mikor kiderült, hogy nincs tojás. Naná, hogy tojás, amit semmi mással nem tudok helyettesíteni. Ekkor jött az ötlet, hogy gyorsan főzök pudingot, ahhoz csak tej kell. A banánt is felhasználtam, azzal ágyaztam meg a pudingnak, a narancshéjat pedig a tetejére szórtam, a maradékból pedig narancsos jégkockát gyártottam. Most pedig megyek ebédelni, pá!

péntek, március 25, 2011

Kardio

A lifttelen (lift nélküli, ohne OTIS... stb.) lépcsőházakat olyankor szeretem;
1. amikor le kell fogyni fürdőruhásra és
2. amikor le akarom fényképezni őket.

csütörtök, március 24, 2011

Várkert-bazár

Számomra ez a hely mindig is olyan misztikus volt, gyerekkoromban minden nap elbuszoztam mellette mikor mentem a Komiba úszóedzésre és mindig megcsodáltam ezt a különleges építményt, amit nem tudtam hova tenni. Akkor már bezárt mint Ifjúsági Park és azóta sem történt vele semmi. Az ember sokszor immúnissá válik a körülötte levő dolgok sorsa iránt, hiszen úgy sincs beleszólása a dolgok folyásába, de ez a terület mindig felbőszít amikor elhaladok előtte, mert ebből a helyből meglehetne csinálni Budapest egyik legmenőbb idegenforgalmi látványosságát. Ehhez képest már alig tartja valami össze, beleértve a körülötte álló épületeket is.
A járda már le van zárva a gyalogosok elől, mert életveszélyes, ennek ellenére a napokban végigsétáltunk rajta és ami elénk tárult azt csak a következő szóval tudnám leírni: szürreális.

kedd, március 22, 2011

Két szőrmó, azaz a szőrmók

Az egyik szőrmó mosolyog





















aztán pihen














A másik szőrmó komolyog














aztán pihen

hétfő, március 21, 2011

Teatro del Silenzio

A toszkán képek között találtam még egy érdekességet, ezt még megmutatom, aztán remélem jönnek lassan a tavaszi fotók is. A szállásunk közelében, Lajaticoban található a címben nevezett szabadtéri színház, amit Andrea Bocelli (itt született) kezdeményezésére hoztak létre, ahol minden év júliusában tart egyetlen koncertet. Tavaly nagyon színes volt a díszítés, mindenféle nonfiguratív figura táncolt a körívelt falakon. Utánanéztem az előző évek tematikájának is, és nekem a 2007-es tetszik még nagyon, azt szívesen lefotóztam volna.

péntek, március 18, 2011

Terítéken a teríték

Úgy alakult, hogy ma a ZebrArt Stúdióban be kell ugranunk valaki helyett élménybeszámolózni, ami azzal jár, hogy mesélnünk kell Toszkánáról fotókkal alátámasztva. Előkerestem a képeimet, hogy összerendezzem és mint mindig ilyen esetben, megtetszett pár fotó, amire az út után rá sem néztem. Ez a borospoharas az egyik ilyen. Talán egy hangyalábnyi élesség van csak rajta, az is a baloldali pohár hátoldalán (szerencse, hogy átlátszik) mégis olyan kedves lett számomra hirtelen ez a jelenet, hogy gondoltam megosztom veletek is. Nagyon tetszenek a véletlenszerűen előkészített poharak, amik várják az ízes borokat, hogy hasukban megpörgessék őket, meg az egésznek van egy krémes színvilága és bár ritkán fordul elő, de a hangulat úgy látszik most legyőzte az élességparanoiámat.

csütörtök, március 17, 2011

A maszk

Kitaláltam egy sorozatot, el is kezdtem a megvalósítását, de még nem tudom merre fogok haladni. Aztán arra jutottam, hogy a kész képeket egyelőre feldolgozom kedvem szerint, a teljes sorozat arcát meg akkor álmodom meg, ha már kezemben van az összes fotó. Még két alkalmat tervezek, hogy legyenek tavaszi és nyári hangulatú képeim is.
Modell: Balázs Dóra
Fénymoderátor: Peti

szerda, március 16, 2011

Bevállalod?

Esküszöm csak ritkán jut eszembe, de ezen a képen tisztára Dr. Csernus a Peti, úh. álljon itt tőle (mármint Csernustól) egy idézet: "A jó emberi kapcsolatok elengedhetetlenek a mosolygós élethez." Boldog március 16-át és nyomás mosolyogni!

péntek, március 11, 2011

Baboly

Nem tudom van-e még egy ilyen madár, ami ekkora divathullámot indított volna el, - talán a páva meg a hattyú - de kétségtelen, hogy a bagoly igencsak népszerű lett az utóbbi időben.
Biztos Harry Potternek is köze van a bagolyalakúak (ez hivatalosan a rendjük neve, szerintem nagyon jópofa, alkalmazhatnánk az emberre is és akkor az emberalakúak közé sorolhatnám magam) felfutásához, de idén már rengeteg baglyos mintás mindenféle sorakozik a boltok polcain, aminek én nagyon örülök, mert nekem is tetszik ez a szemöldökös lény, ami egy ragadozó ugyan, viszont rendkívül viccesen is tud kinézni.















Bagolynyaklánc: Stradivarius

szerda, március 09, 2011

Ibolya

Egyébként Zita, csak az Ibolya presszóban fotóztam le, ahol ilyen vidám tapéta is van. Meg vidám vendégek is vannak, ezért amikor mellénk állt egy fiú valami jópofa pólóban, én azt hittem szimpatikusnak tart minket és beszélgetni akar, de a többiek szóltak, hogy rendeljek és akkor rádöbbentem, hogy a fiú tulajdonképpen a pincér. Megdöbbenésemben valami ilyesmit kérdeztem tőle: "és akkor most te fogsz kiszolgálni?" Szóval nem tudtam magam jól kivágni, viszont azóta szándékomban áll a másik fal szintén vidám tapétájához állítani valakit.

kedd, március 08, 2011

Pánkó

"Vajaspánkó a nevem
Elmondom eredetem:

Magtárban sepertek,
Kosárról kapartak

Tejfellel kevertek

Kemencén sütöttek
Ablakon hűtöttek.

Megszöktem az otthonomtól

Gazduramtól, asszonyomtól

Mért féljek nyúl tőled?

Megszököm előled!
"















A fánkról jutott ez eszembe (a vajaspánkó nem tudom mi, de én fánknak képzeltem mindig), persze mi mindig úgy mondtuk, hogy vajaspánkó a nevem, leverem a fejedet...
Most, hogy farsang vége fele közeledünk, párszor azért még sütögetek itthon fánkot, pl. holnap is ez lesz a program, viszont a múltkoriról készítettem egy fotót, mert annyira nagymamás hangulata volt a tálnak meg a lekvárnak meg a fánknak is, hogy muszáj voltam megörökíteni. Én nem ismertem egyik nagymamámat sem, de biztos ilyen lett volna a hangulat a konyhában, ha fánkot sütnek.

péntek, március 04, 2011

Ká projekt

Még tavaly kaptam a felkérést a Family magazin egyik vissza-visszatérő szerzőjétől, hogy készítsek fotókat éppen készülő cikkéhez. Általában riportokat, interjúhoz portékat, esetleg tárgyakat fényképezek az írásokhoz, most azonban Márti arra kért találkozzunk, beszéljük meg, mert kényes lesz a téma. Gondoltam magamban, már voltam bent a Váci Fegyházban is, mi jöhet még? Mondjuk ha szülést kell élőben fotóznom azt úgy sem vállalom. Aztán találkoztunk és egy kávé mellett elmesélte, hogy nagyon régóta készül megírni ezt a cikket, sokat érlelődött benne és szeretné, ha a képi megjelenítés visszaadná azt az érzést, hangulatot, amit ő átélt. A téma pedig az utcán hever, ugyanis rosszlányokról ír. Azonnal tudtam, hogy csak illusztrációk fognak készülni, hiszen teljesen feleslegesen tennénk ki magunkat, de főleg a lányokat az atrocitásoknak, amik érhetnének. Persze egy pillanatig eljátszottam a gondolattal, hogy erős téma lehetne stb., de maradtunk az imitálásnál. Márti elmondta miről szól az írás, miket beszélgetett velük, miket látott, tapasztalt, aztán elváltunk én meg a fotós baráti körből való vagány leányzókat kerestem meg azzal, hogy ugye szeretnének modellkedni, a téma ezmegez... Kis vonakodást vártam, de azonnal elvállalták és a legjobban azon nevettünk, hogy természetesen ruhájuk is volt hozzá :)
Kliséket, sztereotípiákat ötvöztem a Márti által lefestett benyomásokkal, így egyrészt lettek mindenki által azonnal értelmezhető jelenetek, másrészt olyan képek is, amihez egészen pontos instrukciókat kaptam. A lányoknak ezúton is köszönöm a bevállalást, nekem meg jó lecke volt megint, hogy hogyan próbáljak meg más szemével látni úgy, hogy azért a saját fejemben maradjak.




































































































A fotók illusztrációk, tehát a rajtuk látható személyek nem azzal foglalkoznak, ami a képeken látható.