péntek, március 18, 2011

Terítéken a teríték

Úgy alakult, hogy ma a ZebrArt Stúdióban be kell ugranunk valaki helyett élménybeszámolózni, ami azzal jár, hogy mesélnünk kell Toszkánáról fotókkal alátámasztva. Előkerestem a képeimet, hogy összerendezzem és mint mindig ilyen esetben, megtetszett pár fotó, amire az út után rá sem néztem. Ez a borospoharas az egyik ilyen. Talán egy hangyalábnyi élesség van csak rajta, az is a baloldali pohár hátoldalán (szerencse, hogy átlátszik) mégis olyan kedves lett számomra hirtelen ez a jelenet, hogy gondoltam megosztom veletek is. Nagyon tetszenek a véletlenszerűen előkészített poharak, amik várják az ízes borokat, hogy hasukban megpörgessék őket, meg az egésznek van egy krémes színvilága és bár ritkán fordul elő, de a hangulat úgy látszik most legyőzte az élességparanoiámat.

Nincsenek megjegyzések: