szerda, június 29, 2011

Toszkána 2011 - Vinci






















Leonardo különleges ember volt, nekem pedig különlegesen tetszett már régebben is a korszak, melyben alkotott, talán ezért is írtam annak idején Mona Lisa utóéletéből a szakdolgozatomat (amit most különleges módon nem találok sehol). Mindig is Michelangelo állt hozzám közelebb, de élvezettel olvastam és tanultam mindkettejükről. Gimnazistaként odáig fajult a dolog, hogy képes voltam Michelangelo szonetteket olvasni, amit így mai fejjel átgondolva elég mulatságosnak találok.
Na de most ugye Leonardóról van szó. Jó érzés volt eljutni a szülőházába annak ellenére, hogy a helyet nem annyira járja át az a szellem, hogy a mester itt lakott, mert abban a bizonyos épületben a hatalmas vendégkönyveken kívül nincs semmi. Egyedül a házhoz vezető olajbogyófákkal keretezett, kövekkel kirakott ösvény ragadott meg, egyedül ott merült fel bennem, hogy igen, talán a kis Leó itt futkározott két képtelen ötlet kitalálása között.






















Toszkána összes városával ez a baj egyébként, egyszerűen nem alkalmas átadni azt amije van 1-2 óra alatt. Legalábbis bennem megfogant a vágy, hogy több időt töltsek el ezeken a helyeken, hogy tényleg lássam, amit Leonardo látott, halljam amit Puccini hallott és érezzem, amit az olaszok édes életnek hívnak. Eltökélt szándékom lett a toszkán táj beszippantása, talán egyszer majd jó (értsd igazán jó) fotókat is sikerül végre készítenem ott.

hétfő, június 20, 2011

Toszkána 2011 - Lucca

Idén elhatároztam, hogy az lesz a legegyszerűbb, ha minden helyről - ahol jártunk - felteszek 3-4 fotót, így nem marad ki semmi, egyszerűbb válogatnom és ha visszakeresem később, nekem is jobb naplóként szolgál majd. Igaz, hogy most nem volt bennem annyira a fényképezés kényszere, hiszen ugyanoda tértünk vissza, mint tavaly, és most inkább a saját két szememmel nézelődtem, mint a gépem egy szemével, de azért pár kattintásnyi anyag így is összejött.
Többnyire egyszerű turistafotókkal és hangulatokkal fogok szolgálni, nem törekedtem többre, legyen ez egy képes élménybeszámoló, amit levetítek nektek napról-napra.

Lucca

csütörtök, június 16, 2011

Na vajon hol jártam?

Ezt a két fotót (nem árulok el nagy titkot) Firenzében készítettem, de ha nem harangoztam volna be előre, hogy hova is megyek, akkor lehetne találgatni mindenféle ázsiai helyszínre. Az utcakép a Ponte Vecchio esős ábrázata, a babakocsiból kicsibészkedő vigyorgó törpe látványa pedig a híd egyik boltjába betekintve fogadott.

csütörtök, június 02, 2011

Utazás, készülődés, ráhangolódás

Apukám mindig azt mondja, hogy "kislányom, neked arany életed van" és most úgy érzem, hogy tényleg az van, ugyanis idén ismét eljuthatok a kedvenc helyemre, Toszkánába. Szombaton indulunk, és elkezdtem már pakolni, hogy holnap már csak át kelljen gondolnom, hogy mit felejtettem ki a csomagból. Az imént éppen levertem a szobafenyőmet, amikor széles mozdulattal nyitottam szét a kendőmet, hogy vajon idén is akkora-e a kiterjedése, mint tavaly, és hát akkora, de lerepült a fenyő és mindent beterített virágfölddel. Szerencsére annyira kiegyensúlyozott vagyok az elmúlt negyed órában, hogy egy szemöldökemelésen kívül más reakcióm nem volt. Eltüntettem a baleset nyomait, és az elmúlt nyár fotóival kezdek hangolódni lélekben is. Sokan kérdezik, hogy miért megyünk ugyanoda idén is? Azért, mert jó. Tényleg.


szerda, június 01, 2011

A piros kabátos úr

Ha már előzőleg a tavasz rövidsége miatt ágáltam, akkor most jöjjön egy tél végén készített fotóm, ami eddig várt feldolgozásra.