hétfő, február 20, 2012

Melyik út megyen?

Erre természetesen Besenyő Pista bácsi azt mondaná, hogy: noooormáááális??? Hát az út az nem megyen! Hát mi megyünk az úton, nem az út megyen rajtunk! Há' nem? De! Na ugye, már megin' igazam van! Nem? De!
A viccet félretéve az út az egy komoly dolog (de nem ezért tettem félre a viccet, ha kevésbé lenne komoly dolog, akkor is félretettem volna, na hagyjuk).
Mindennek útja van. Az életnek... és a többit már nem is mondom. A legnehezebb talán a válaszút, meg persze az út vége. Meg amikor vissza kell fordulni és elindulni újra. Megyünk-mendegélünk, egy kis dombra lecsücsülünk. Aztán legszívesebben ott üldögélnénk amíg világ a világ, de menni kell tovább. Tudom ez most olyan álfilozofálgatósra sikeredett, de néha egy fotó megengedi, hogy kicsit eljárjanak a gondolataim.















Ez az út Provence-ban van. Ez az egyik dolog amit imádok Provence-ban. Meg persze ott van a levendula fagyi, a pasztell spaletták, a kaotikus konyhaberendezések, a hőmérők a kávézókban és a sok kicsi kutya. Meg Van Gogh füle.